Kockázatok azonosítása
A hatékony és sikeres megelőzés, beavatkozás alapja, hogy az érintett szervek, szervezetek ismerjék a térségben, a településen várható veszélyeket. A kockázatok azonosítási, elemzési és értékelési folyamata a katasztrófavédelmi rendszer egyik alappillére, alapfeladatainkat ezen eredményekre építve tervezzük és látjuk el.
Magyarország településeinek kockázatalapú besorolását először 1995-ben végezték el. A hidegháborús, honvédelmi alapokra épülő besorolás, valamint a természeti és civilizációs eredetű veszélyforrások megváltozása, összetettebbé válása, új kockázatok megjelenése, valamint az első besorolás óta eltelt időszak eseményei mind indokolttá tették a rendszer újragondolását, a települések valós kockázaton és veszélyeztetettségen alapuló újbóli osztályba sorolását.
A 2012-ben hatályba lépett katasztrófavédelmi jogszabályi változások lehetőséget biztosítottak a települések besorolási folyamatának átdolgozására, a reális veszélyeztetettség meghatározására, ezzel szolgálva a prevenciót és a hatékonyabb beavatkozást.
A települések katasztrófavédelmi osztályba sorolása, valamint az arra épülő feladatok együttesen járulnak hozzá a megelőzés, a védelmi rendszer erősítéséhez, a lakosság védelmi szintjének növeléséhez.
Az új katasztrófavédelmi szabályozás alapján a lefolytatott kockázatbecslési eljárást követően – kockázatazonosítás, kockázatelemzés és értékelés – Magyarország valamennyi települését kockázati mátrix felhasználásával, az azonosított veszélyeztető hatások várható következményei, az események bekövetkezésének gyakorisága, valamint a korrekciós tényezők figyelembevétele alapján három katasztrófavédelmi osztályba (I-III.) soroltuk.
A veszélyeztető hatások beazonosítását, a települések katasztrófavédelmi osztályba sorolását a védelmi igazgatás szereplői (önkormányzatok, területi és helyi szintű védelmi bizottságok, hivatásos katasztrófavédelmi szervek, érintett ágazatok, szervek) közösen hajtják végre. A sorolási eredményeket mind a természeti, mind az épített környezet dinamikus változása miatt az érintettek évenként felülvizsgálják.
A települések katasztrófavédelmi osztályba sorolását az új szabályozás alapján első alkalommal 2012-ben hajtottuk végre, amely 2013-tól lépett hatályba. Jelenleg vármegyénkben I. osztályba 12, II. osztályba 208 és III. osztályba 138 település sorolt.
Magyarország nemzeti katasztrófakockázat-értékeléséről szóló jelentése (2023.)
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei települések katasztrófavédelmi osztályba sorolása (2024.)
