Mentőcsoportok
Az önkéntes mentőszervezetek bázisának erősítésével és eszköztáruk fejlesztésével egyaránt a lakosság hatékonyabb védelme a cél.
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelősége 2012-ben kezdte meg az önkéntes alapon működő mentőszervezetek rendszerének kiépítését. Elsőként a rendszer legnagyobb egységét, egy országos mentőszervezetet hoztunk létre. Ez a HUNOR hivatásos nehéz kutató-mentő mentőszervezet, amely jelenleg 210 fővel Magyarország központi, elit képességekkel bíró mentőszervezete, és a nemzetközi segítségnyújtások során is hivatalosan képviseli hazánkat. A Hunor mentőszervezet speciális egységei a világon elsőként minősítették magukat a nemzetközi irányelveknek megfelelően ún. nehéz városi kutató-mentőként, és szintén a világon elsőként újították meg ezt a minősítést. Mindeközben létrejött a HUSZÁR mentőcsapat is, amely közepes városi kutató és mentő minősítést kapott.
A központi szint létrehozását követően kezdődött meg a vármegyei mentőcsoportok megalakítása. Ma már Magyarország mind a 19 vármegyéje, valamint a főváros is rendelkezik önálló, megyei önkéntes mentőszervezettel. A vármegyéken belül pedig járási mentőcsoportokat hoztunk létre, Magyarország összes járásában. 2017 márciusáig közel ezer településen alakult meg az országban a helyi sajátosságokra jellemző, valós veszélyeztető hatások, kockázatok kivédésére alkalmas települési mentőcsoport. E szervezetek összesen több mint tizennyolcezer fővel állnak készen összetett mentési műveletekre, a hivatásos katasztrófavédelmi erők tevékenységének a kiegészítésére.
De mik is ezek a mentőcsoportok, és miért van rájuk szükség?
A különféle természeti és civilizációs, ember által okozott katasztrófák kezelése érdekében a polgári védelmi szakterületet folyamatosan fejleszteni kell. A jogszabály szerint a katasztrófaveszély vagy veszélyhelyzetek során jelentkező feladatok ellátására a hivatásos katasztrófavédelmi szervezeten kívül köteles polgári védelmi szervezeteket lehet létrehozni. A katasztrófavédelem döntése értelmében a polgári védelmi szakterület 2012 óta olyan, önkéntességen alapuló rendszer felépítésén dolgozik, amely az ország teljes területén, rendkívül gyorsan reagálva tud beavatkozni katasztrófák esetén a lakosság védelme érdekében. A gyors reagálás mellett e szervezetek fontos erénye a nagy helyismeret. Az önkéntesen szerveződő mentőszervezetek különleges kiképzéssel, speciális technikai eszközökkel és képességekkel bírnak, segítenek árvíz vagy viharok idején, mentenek romok alól, de akár alpin- vagy búvár technikával is felkutatják az eltűnteket.
Magyarország településeinek tekintetében korábban úgy nevezett kockázatbecslést készítettünk, ami azt jelenti, hogy településenként vizsgáltuk az ott lévő veszélyeztető hatásokat. Azután ezeket I-III. kategóriába soroltuk, a legveszélyesebb hatásokat I. számmal jelölve. Amely település I-es vagy II-es kategóriába tartozik, ott fokozott figyelemre, a szokásosnál is nagyobb, megelőző felkészültségre van szükség. Az ország településeire készített kockázatbecslés eredményeként kimutatott veszélyeztető hatások közül a legelső, tehát a legveszélyesebb a vizek kártétele, főként az árvíz. Az utóbbi hónapok tapasztalatai alapján a katasztrófák elleni védekezés egyik kiemelt „színterévé” vált emellett a viharkárok következményeinek elhárítása is.
A helyi, valós veszélyeztetettségnek megfelelően kellett tehát létrehozni és felkészíteni mentőcsoportjainkat. Éppen ezért a leggyakoribb kockázati tényezőknek megfelelően hoztuk létre a hazánkban a világon egyedülálló módon működő Nemzeti Minősítő Rendszert, hét szakterületre kiterjedően: vízi- és árvízi mentés, kutyás keresés, búvár- és kötéltechnikai mentőtevékenység, vezetés-irányítás, alapvető vízkárelhárítási tevékenység, valamint városi kutató-mentő tevékenység. E rendszerben a mentőcsoportok a meghatározott követelményeknek megfelelően ún. rendszerbeállító, majd minősítő gyakorlatot tartanak. Miután megszerezték minősítésüket, tudásukat folyamatosan frissítik képzések, felkészítések vagy bemutatók formájában, szinten tartják a szervezet készültségét, és ötévente meg kell újítaniuk a csapat minősítését. Amennyiben felkészültségük megkívánja, újabb szakterületre is kiterjeszthetik tevékenységüket, minősíthetik a mentőcsoportot.
A mentőszervezetek működtetésének és felszereltségének támogatására a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a központi költségvetésből idén is 100 millió forint összegben hirdetett meg pályázati támogatást. A pályázatnak köszönhetően 109 önkéntes mentőcsoport tud technikai eszközöket, védőeszközöket és védőruhákat használni a hatékonyabb munkavégzés és az egységes megjelenés érdekében, különösen árvízi védekezés során.
Az önkéntes mentőszervezetek szükségessége 2012 óta számtalan alkalommal bebizonyosodott: a rendszer kiegészíti a hivatásos katasztrófavédelmi erők munkáját, valamint elősegíti a lakosság önkéntes szerepvállalását a katasztrófák elleni védekezés terén. Beavatkozásaik száma folyamatosan növekszik, speciális mentési feladatok, eltűnt személyek felkutatása, vízből mentés, valamint a hazánkra leginkább jellemző veszélyeztető katasztrófa, az árvíz elleni védekezés során. 2016-ban a mentőszervezetek több mint 200 alkalommal avatkoztak be a lakosság biztonsága érdekében, alkalmazásuk mértéke évről évre növekszik.
Miért is jó, ha önkéntesen vállalunk részt a katasztrófák elleni védekezésben?
Az önkéntesség nem csupán európai szintű igény, de az állampolgár legjobb lehetősége arra, hogy saját indíttatásának megfelelően részese lehessen az életét, környezetét, értékeit veszélyeztető hatások elleni, közös munkának. Az adott helyszínen élők reagálhatnak a leggyorsabban, és ők ismerik lakókörnyezetüket a legjobban. Ez azonban nem azt jelenti, hogy bárki is veszélybe sodorja, kockáztassa az életét. A bajt megelőzni viszont lehet, saját életünk, házunk, családunk biztonsága érdekében.
