Vízügyi hatósági eljárások

A./ Vízügyi hatósági tevékenység, vízügyi hatósági eljárások

Engedélyezés

A vízgazdálkodási törvény alapján ötféle vízjogi engedély létezik:

  • elvi vízjogi engedély;
  • vízjogi létesítési engedély;
  • vízjogi üzemeltetési engedély;
  • fennmaradási engedély ;
  • megszüntetési engedély.

Kötelezés

Amennyiben a vizek mennyiségi védelme, a vizek kártételeinek elhárítása, a károk megelőzése vagy a jogszerűen gyakorolt vízhasználat azt egyébként szükségessé teszi, a vízügyi hatóság a vízhasználót, vagy azt, aki a vízviszonyokba jogellenesen beavatkozott

  • a káros, illetve a károsodás veszélyével fenyegető állapot megszüntetésére,
  • a szükséges vízimunka elvégzésére vagy
  • meghatározott módon történő gyakorlására kötelezheti.

Szankcionálás

A vízjogi engedély (ideértve az elvi engedélyt is) hivatalból módosítható, szüneteltethető és visszavonható.

Hatósági engedély nélküli, vagy hatósági engedélytől eltérő létesítés esetén az üzemeltetési/fennmaradási engedély kiadása megtagadható.

Vízgazdálkodási bírságot kell fizetni, a jogsértő magatartás súlyához igazodóan:

  • fennmaradási engedély utólagos megadásakor, illetve
  • jogszabályban, hatósági határozatban vagy közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban szereplő vízgazdálkodási előírás megszegésekor.

Regisztrálás, hatósági nyilvántartás

Kétféle nyilvántartás vezetését írja elő a vízgazdálkodási törvény a vízügyi hatóság számára kötelező módon, így

  • az általa engedélyezett vízimunkákról, vízilétesítményekről és a vízhasználatokról vízikönyvet,
  • a rendelkezésre álló vízkészletekről pedig nyilvántartást vezet.

Vízkészletjárulék=VKJ

A vízhasználó a vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött vagy engedély nélkül felhasznált, az üzemi fogyasztó a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után vízkészletjárulékot köteles fizetni.

A fizetendő vízkészletjárulék mértéke az alábbiaktól függ:                                  

[A vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet]

  • tervezett, vagy igénybe vett vízmennyiség
  • alapjárulék a Vgtv. szerint (4,5 Ft/m3)
  • mértségi szorzó
  • víztest-túlterhelési szorzó
  • a vízkészlet és a vízhasználat jellegétől függő „g” szorzó

Vízügyi szolgalmak és nagyvízi medret érintő tilalom elrendelése

Szükség esetén a vízjogi engedély megadásának eljárásában történik intézkedés a vízvezetési szolgalmi jog vagy vízhasználati szolgalmi jog alapításáról is.

Az elmúlt évek árvízi eseményeit követően a vízgazdálkodási törvény – vízgazdálkodási hatósági jogkört is érintő - módosításának egyik eleme, hogy a vízügyi hatóság jogosult - a természeti és a környezeti veszélyeztetettség megelőzése (így a nagyvízi meder vízszállító képességének megőrzése, az árvizek levezetésének biztosítása) érdekében - a nagyvízi mederben telekalakítási, illetőleg építési tilalmat elrendelni.

B./ Vízjogi engedélyezési eljárások:

Az elvi vízjogi engedély

  1. Fogalom: A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint: A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység tervezését megelőzően elvi vízjogi engedély kérhető, amely az építtető által a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki megoldási lehetőségeit, feltételeit határozza meg, de vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetőleg vízhasználat gyakorlására nem jogosít.
  2. Az engedély rendeltetése: Az engedély a tulajdonos, az építtető vagy a vagyonkezelő részére adható. Kizárólag továbbtervezésre jogosít, a vízjogi létesítési engedély alapját képezheti. Általában nagyobb volumenű beruházások esetén kérik az elvi vízjogi engedélyt. Az elvi vízjogi engedély a hatálya alatt köti a vízügyi hatóságot a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során hozott döntésnél, az abban foglalt vízgazdálkodási előírások és feltételek tekintetében.
  3. Az engedély hatálya: Az elvi vízjogi engedély jogerőre emelkedésétől számított egy évig hatályos, amely egy esetben, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha a kiadásának alapjául szolgáló körülmények (feltételek) változatlanok.
  4. Az eljárást akadályozó körülmények: Az eljáró hatóság állapítja meg, hogy a benyújtott műszaki megoldások közül melyiket tartja továbbtervezésre alkalmasnak. Amennyiben egyik műszaki megoldás sem engedélyezhető, a kérelem elutasításának van helye.

A vízjogi létesítési engedély

  1. Fogalom: A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. § (1) szerint A vízimunka elvégzéséhez, vízilétesítmény megépítéséhez (átalakításához, megszüntetéséhez) szükséges vízjogi létesítési engedélyt az építtető, a tulajdonos vagy a vagyonkezelő köteles megszerezni. A kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket - ideértve az engedélyezési terveket (tervdokumentációt) - kell csatolni.
  2. Az engedély rendeltetése: A hatóság a tervdokumentációban szereplő műszaki megoldást akkor engedélyezi, ha azt kivitelezhetőnek, műszaki megvalósításra alkalmasnak tartja. A vízjogi létesítési engedély az abban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése mellett feljogosít az engedélyben meghatározott vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, de a vízhasználat gyakorlásához, illetve a vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy a jogszabály szerint szükséges egyéb hatósági engedély megszerzésének kötelezettsége alól nem mentesít.
  3. Az engedély hatálya: Az engedély a kiadási hónap utolsó napjától számított két évig érvényes. Az engedély jogerőre emelkedésétől az engedély érvényességi idejéig végezhetőek munkálatok. Az ezen időtartam be nem tartása esetén a megvalósított vízimunkára, vízilétesítményre csak fennmaradási engedély adható.
  4. Az eljárást akadályozó körülmények: A kérelmező számára az eljárás elhúzódására adhat okot az egyes hozzájárulások, nyilatkozatok beszerzése (úgymint közműnyilatkozat, közútkezelő, tulajdonosi hozzájárulás). Közcélú vízilétesítménynél a jogi szabályozás lehetőséget ad arra, hogy az ingatlan-tulajdonos hozzájárulása hiányában a hatóság hivatalból vízvezetési szolgalmi jogot alapíthat, ha az az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki, és a tulajdonost kártalanítás illet meg a használat ellenében.
  5. Vízvezetési, vízhasználati szolgalmi jog alapítása a vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban, vagy annak módosítása során: Az ingatlan-tulajdonosok hozzájárulásával azt jóváhagyólag is alapíthat szolgalmi jogot a hatóság, amennyiben az ehhez szükséges mellékleteket benyújtja a kérelmező. A szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt az engedély jogerős példányával és egy példány változási vázrajzzal megkeresi az illetékes földhivatalt.

Amennyiben a vízjogi létesítési engedély hatályossági ideje lejár és a vízügyi hatóságnak nincs tudomása arról, hogy a vízimunkát elvégezték, illetve a vízilétesítmény megépült, abban az esetben felszólítja engedélyest, hogy nyilatkozzon annak megvalósulásáról. Amennyiben megvalósult, egyben vízjogi létesítési engedély beszerzésére szólítja fel engedélyest.

A vízjogi üzemeltetési engedély

  1. Fogalom: A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 5. § (1) szerint: Vízhasználat gyakorlásához, vízilétesítmény használatbavételéhez (a továbbiakban: üzemeltetéshez) szükséges vízjogi üzemeltetési engedélyt annak kell kérni, aki a vízhasználattal vagy a létesítmény üzemeltetésével járó - a jogszabályokban és a hatósági előírásokban meghatározott - jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorolja, illetve teljesíti.
  2. Az engedély rendeltetése: A vízjogi üzemeltetési engedély feljogosít a vízilétesítmény használatbavételére és az engedély érvényességi ideje alatt annak üzemeltetésére. A vízilétesítmények üzemeltetése kapcsán az üzemeltetőnek kötelezettségei keletkeznek. A vízjogi üzemeltetési engedélyben a vízhasználatra, a vízgazdálkodásra, vízvédelemre vonatkozó adatokról, előírásokról kell rendelkezni, ahhoz, hogy az üzemeltetés során az önellenőrzés feltételei adottak legyenek. Az engedélyben a vízilétesítmény felügyeleti kategória szerinti besorolást kap. Vízjogi üzemeltetési engedély kiadásának akkor van helye, ha a vízilétesítmények megvalósítása a vízjogi létesítési engedélynek megfelelően történt, vagy attól csekély mértékben tért el.
  3. Az engedély hatálya: A vízügyi hatóság az engedély hatályának megállapítása során figyelembe veszi a létesítmény vízgazdálkodási rendeltetését, műszaki jellemzőit, az üzemeltetéssel összefüggő szakhatósági állásfoglalásokban meghatározott és engedélyben előírt egyéb feltételeket. Amennyiben az üzemeltetés során vízszennyező anyagok kibocsátása történik, a hatóság kibocsátásra vonatkozóan határértéket ír elő, és ennek megfelelően a határértéket, vagy az üzemeltetési engedélyt a hatóság 5 évre adja ki. Az engedély hatályát a hatóság a felügyeleti kategóriáknak megfelelően állapítja meg.
  4. Az üzemeltetés ellenőrzése: A vízjogi üzemeltetési engedélyben a hatóság az üzemeltető számára a tevékenységre vonatkozóan kötelezettségeket ír elő. A benyújtott adatszolgáltatások kapcsán az engedély felülvizsgálatának lehet helye, ennek eredményeképpen az engedély módosítható vagy visszavonható. A vízilétesítményt felügyeleti kategóriájának megfelelően a hatóság meghatározott időközönként ellenőrzi.

Vízjogi fennmaradási engedély

  1. Fogalom: A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 15. § (1) szerint: Vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vagy attól eltérően megvalósított vízimunka vagy vízilétesítmény esetén az építtetőnek (tulajdonosnak) a vízügyi hatóságtól fennmaradási engedélyt kell kérni.
  2. Az engedély rendeltetése: Az engedély a vízilétesítmények, vízimunka fennmaradására, és egyben üzemeltetésére jogosít fel. A hatóság az engedélyezési eljárásban megvizsgálja azt, hogy az engedély nélkül, vagy attól eltérően megvalósított létesítmény vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvédelmi szempontból káros-e. Amennyiben a fentiekre a létesítmény káros és ez átalakítással sem szüntethető meg, a hatóság a kérelmet elutasítja és a vízilétesítmény, vízimunka megszüntetésére kötelezi az építtetőt. Az 1996. július 1. napját követően megvalósított vízimunka, vízilétesítmény esetén az építtető vízgazdálkodási bírság megfizetésére köteles a létesítmény, vízimunka értékéhez mérten.
  3. Az engedély hatálya: Az engedély hatályának megállapítására ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak, mint az üzemeltetési engedélyre.
  4. Az üzemeltetés ellenőrzése: Az üzemeltetésre a vízjogi üzemeltetési engedély szabályai az irányadóak.

Vízjogi megszüntetési engedély

  1. Fogalom: A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 4/A. § (1) szerint: A vízilétesítmény megszüntetéséhez szükséges vízjogi megszüntetési engedélyt a tulajdonos, a vagyonkezelő vagy a vízilétesítmény üzemeltetésével eddig járó jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorló köteles megszerezni. A vízjogi engedélyezési eljárás iránti kérelem tartalmazza a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket - ideértve az engedélyezési terveket (tervdokumentációt).
  2. Az engedély rendeltetése: A megszüntetési engedély az abban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése mellett feljogosít az engedélyben meghatározott vízilétesítmény teljes vagy részleges elbontására, leszerelésére, eltávolítására vagy eltömedékelésére.
  3. Az engedély hatálya: A megszüntetési engedély a véglegessé és végrehajthatóvá válásának napjától számított két évig hatályos. A megszüntetési engedély hatálya egy évvel meghosszabbodik, ha a hatályossága alatt

a) a hatályát a vízügyi hatóság egy esetben, legfeljebb egy évvel meghosszabbította, vagy

b) a vízilétesítmény megszüntetését műszakilag megkezdték és azt folyamatosan végzik.

  4. A vízjogi megszüntetési engedély kiadását követő teendők: A vízilétesítmény megszüntetése esetén a megszüntetéssel érintett területet rendezni kell. Amennyiben jogszabály rekultivációsterv-készítési kötelezettséget ír elő, a vízilétesítmény megszüntetését, valamint a terület rendezését a rekultivációs tervben foglaltakkal összhangban kell megvalósítani.

A vízilétesítmény megszüntetését a munkálatok befejezését követően a vízügyi hatóság felé be kell jelenteni. A vízügyi hatóság megvizsgálja, hogy a megszüntetés az erre vonatkozó engedélyben foglaltaknak megfelelően került-e végrehajtásra és a vizsgálat eredményétől függően intézkedik a vízilétesítmény és a kapcsolódó vízhasználat vízikönyvi nyilvántartásból való törléséről.