MoLaRi

A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyik jelentős projektje keretében (előre meghatározott) alsó és felső küszöbértékű veszélyes vegyi ipari üzemek körzetében, országos kiterjedésű, magas rendelkezésre állású, redundánsan működő adatátviteli hálózatra épülő meteorológiai és vegyi monitoring, valamint lakossági riasztó (Monitoring és Lakossági Riasztó - MoLaRi) rendszert telepített.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala vármegyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

Jelenleg éles üzemben az alábbi vármegyei szegmensek működnek:

  • Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye: Kazincbarcika, Berente, Sajószentpéter, Sajóbábony, Tiszaújváros, Oszlár, Tiszapalkonya, 64 riasztó végpont,
  • Budapest: IV., IX., X., XIII., XIV., XV., XVI., XIX. kerületek – NEM TELJES KERÜLET, CSAK A KERÜLET EGY RÉSZE!),
    317 riasztó végpont,
  • Csongrád-Csanád vármegye:  Algyő, 5 riasztó végpont,
  • Fejér vármegye: Ercsi, Ráckeresztúr, Dunaújváros, Szabadegyháza, 68 riasztó végpont,
  • Hajdú-Bihar vármegye: Hajdúszoboszló, 22 végpont
  • Heves vármegye: Hort, 19 riasztó végpont. 
  • Komárom-Esztergom vármegye: Nyergesújfalu, Dorog, Esztergom-Kertváros, Almásfüzitő, 50 riasztó végpont
  • Pest vármegye: Százhalombatta, Szigetcsép, 28 riasztó végpont,
  • Tolna vármegye: Pincehely, 9 riasztó végpont,
  • Vas vármegye: Répcelak, 7 riasztó végpont
  • Veszprém vármegye: Várpalota, Gógánfa, Ukk, Berhida, Pétfürdő, 52 riasztó végpont;
  • Zala vármegye: Újudvar, Zalaegerszeg, 26 riasztó végpont,

A MoLaRi rendszer segítségével mintegy 517 ezer ember riasztható.

A MoLaRi-rendszer megvalósulásával az alábbi eredmények valósultak meg:

  • A veszélyes üzemek környezetében élő lakosság nagyobb biztonságban élhet,
  • A külső védelmi tervekben, illetve a települési veszélyelhárítási tervekben a súlyos ipari balesetekkel kapcsolatos lakosságvédelmi döntések, intézkedések a rendszer működése esetén lényegesen rövidebb idő alatt hozhatók meg, ezáltal az emberi életben és egészségben okozott károk kockázata csökken,
  • A veszélyhelyzet kezelésében résztvevő (hivatásos szervek) megalapozott döntéshozatalát segíti elő;

A MoLaRi-rendszer működésének alapját az alábbi folyamat jelenti:
A veszélyes ipari üzemben esetlegesen bekövetkező meghibásodás/baleset miatt veszélyes vegyi anyag (gáz) kerülhet a levegőbe, amelynek a koncentrációját a telepített mérőszondák (monitoring végpontok) mérik és ezzel párhuzamosan jelzik az értéket a katasztrófavédelem ügyeletén is. A 24 órás ügyeleti rendszerben működő katasztrófavédelmi ügyeleten a mért adatokat kiértékelik, majd szükség esetén, a szirénarendszeren (riasztó végpontokon) keresztül az érintett lakosságot riasztják, illetve értesítik a magatartási szabályokról.

Rendkívül fontos megjegyezni, hogy a MoLaRi rendszert nem a vegyi üzemek jelentette fokozottabb veszélyeztetettség miatt építik ki, hanem a magasabb szintű üzemi felügyelet biztosítása és a lakosság biztonsága érdekében!

A MoLaRi-rendszer folyamatos üzembiztonságának fenntartása és ellenőrzése érdekében a rendszer részeit meghatározott időszakonként tesztelik. A riasztó végpontok próbáit általánosságban minden hónap első hétfőjén hajtják végre, kivételt képeznek azok a napok, amikor erre az időpontra nemzeti, egyházi hivatalos ünnep esik, ebben az esetben a próbák időpontja a soron következő hétfő.
A szirénapróbának alapvetően két típusát különböztetjük meg:

  • Csökkentett üzemű (morgató) próba.
  • Hangos üzemű (teljes körű) próba.

A próbák alkalmával körülbelül 10 perc időtartamban hangképeket és „élőbeszédet” sugároznak le a végpontokon.