A vármegye veszélyeztetettsége
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye az ország északkeleti részén helyezkedik el, egyedülállóan kedvező geopolitikai adottságú. Észak, északkeleten Szlovákiával határos; délen, délkeleten a Bodrog és a Tisza folyók határolják. Nógrád és Heves megyével együtt az Észak-magyarországi régiót alkotja, annak legnagyobb területi egysége. A vármegye lakónépességét (az ország teljes lakosságának 7,3%-a), területét (7248 km2) tekintve hazánk vármegyéi közül a második helyet foglalja el.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye településszerkezetének egy részét Miskolc és vonzáskörzetének meghatározó szerepe, másrészt az apró- és törpefalvak sokasága jellemzi. A települések száma a megyék között itt a legtöbb, ez 358 települést jelent. Vármegyénkben száz km2-re 4,9 település jut, ami csaknem másfélszerese az országos átlagnak.
A lakosság több mint fele városokban él, a községek közel négytizedében a népesség száma nem éri el az 500 főt.
Veszélyforrások
A vármegye általános földrajzi elhelyezkedéséből, közlekedési és ipari struktúrájából következően a lakosságot mind a természeti, mind a civilizációs katasztrófák bekövetkezése veszélyezteti, melyek különböző mértékben az infrastruktúrára is hatással vannak.
A vármegye területét alkotó két nagy táj az Északi-középhegység és az Alföld. Az előbbi tájegységei hegy- és dombvidéki területek: a Bükkvidék, az Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék, a Tokaj-Zempléni-hegyvidék és a közéjük ékelődő dombságok: a Gömör-Hevesi-dombság, a Borsodi-dombság, a Cserehát és a Szerencsi-dombság. A hegy- és dombvidékeket övező, illetve egymástól elválasztó mélyebb fekvésű területek közül a Sajó völgy medencéje, a Hernád völgye és a Hegyköz a legjelentősebbek. Az Alföldhöz tartozó tájegységek közül a vármegye területén a Borsodi-Mezőség, a Sajó-Hernád-sík, Harangod, a Taktaköz és a Bodrogköz jelentős kiterjedésűek, a vármegye keleti határát alkotó Tisza mentén Dél-Borsodban a Borsodi-ártér kistáj foglalja el. Míg a hegyvidéki területek az erdőgazdálkodás, addig a sík területeket a mezőgazdasági termelés hasznosítja. A vulkáni hegyvidékek és a dombsági területek déli fekvésű lejtői a szőlőtermelés fő területei. A folyóvölgyek közül a Sajó völgyében alakult ki az ország egyik legfőbb iparvidéke, amelynek ipari teljesítményei Miskolc, Kazincbarcika, Sajóbábony és Tiszaújváros nagyüzemeihez kötődnek.
A vármegye jó megközelíthetőségét a területén áthaladó vasúti és közúti főútvonal, ezen belül is az M3 autópálya és az M30 leágazó szakasza biztosítja. A vármegye területén áthaladó E71-es nemzetközi főútvonal Szlovákiával és Lengyelországgal biztosít közúti összeköttetést.
A vármegye általános földrajzi elhelyezkedéséből, közlekedési és ipari struktúrájából következően a lakosságot, mind a természeti, mind a civilizációs katasztrófák, bekövetkezése veszélyezteti, melyek különböző mértékben az infrastruktúrára is hatással vannak.
A Miskolci Katasztrófavédelmi Kirendeltség tekintetében árvízveszélyt a nagyobb folyók (Sajó, Hernád), a patakok (Bódva, Nyögő, Vadász, Hejő) jelentik. A hirtelen, jelentős (rövid időn belül 30-50 mm) csapadékkal járó felhőszakadások főleg a dombvidéki területek településeit sújtják. A járás legnagyobb veszélyeztető üzemei a Linde Zrt., Mikerobb Kft. (Miskolc), KisChemicals Kft. (Sajóbábony), valamint Flaga Kft. (Felsőzsolca). A kirendeltség területén lévő főútvonalakon jelentős a veszélyes anyagszállítás. A kirendeltség területén Sajóbábony településeknek kellett külső védelmi tervet készítenie.
A Kazincbarcikai Katasztrófavédelmi Kirendeltség illetékességi területén lévő települések fő veszélyeztető forrásai az árvízi, rendkívüli időjárás és a vegyi veszélyeztetés. Az árvízi veszély kialakulásának lehetőségei a Sajó folyó, a településeken áthaladó patakok (Bódva, Tardona, Szuha, Bán, Harica, Hangony) áradásaiból és a Lázbérci és Rakacai víztározók esetleges gátszakadásaiból adódhatnak. Az utóbbi években az időjárás szélsőséges elemei erősödtek, főleg a hirtelen, nagy mennyiségben lezúduló csapadék. Ennek hatására a településeket átszelő patakok vízhozama rendkívüli arányban megnő, igen rövid idő alatt árhullám alakul ki, és közvetlenül veszélyezteti a lakosságot. (Ez a jelenség az egész vármegyére vonatkozóan is megállapítható.) A vegyi veszélyeztetettség a veszélyes üzemek közelségéből és a veszélyes áruk szállításából adódik. A kirendeltség területén négy felső, és négy alsó küszöbértékű veszélyes üzem, valamint három SKET (Súlyos Káresemény Elhárítási Terv) hatálya alá tartózó üzem működik. A kirendeltség területén Kazincbarcika, Berente és Sajószentpéter településeknek kellett külső védelmi tervet készítenie.
A Tiszaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség illetékességi területén lévő települések fő veszélyeztető hatásai az árvízi, belvíz, rendkívüli időjárás és a vegyi veszélyeztetés. Az árvízi veszély kialakulásának lehetőségei a Tisza és Sajó folyók, a településeken áthaladó patakok (Csincse, Rima, Hejő, Szarda, Kánya, Hoór) áradásaiból, valamint a Hoór-völgyi és a Geleji víztározók esetleges gátszakadásából adódhatnak. A vegyi veszélyeztetettség a veszélyes üzemek közelségéből és a veszélyes áruk szállításából adódik. A kirendeltség területén három felső küszöbértékű, egy alsó küszöbértékű veszélyes üzem és öt SKET hatálya alá tartózó üzem működik. Tiszaújváros, Tiszapalkonya és Oszlár külső védelmi terv készítésére kötelezett.
Az Encsi Katasztrófavédelmi Kirendeltség területén az árvízi veszélyeztetettséget leginkább a Tisza, a Bodrog és a Hernád folyók, valamint a Vasonca, Vadász, Gönci, Tolcsva, Radvány, Ronyva és a Bózsva patakok okozzák. Baktakék, Beret, Detek települést a hirtelen, nagy mennyiségben lezúduló csapadék fenyegeti. Ezen túlmenően az M3-as autópálya, a 3-as és a 37-es számú főutakon történő veszélyes áruszállítás általi veszélyeztetettséggel is számolni kell.
