Polgári védelmi szakhatósági eljárások

Az életvédelmi rendeltetésű építmények, óvóhelyek építésével, átalakításával, megszüntetésével kapcsolatos engedélyezési eljárás


 




 

1.1. Eljáró szakhatóság


 


 

  • Első fokú polgári védelmi szakhatóság
  • BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság területi szervei Ha az OTH jár el elsőfokon, akkor az első fokú eljárásban szakhatóság a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
  • Határidő:


 

  • Másodfokú polgári védelmi szakhatóság
  • Ha nem az OTH jár el első fokon: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
  • 15 nap


 


 

 



 

1.2. Eljárás rendje


 

A vonatkozó rendelet szabályozza az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 36. pontja szerinti építési tevékenységgel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárással és az építésügyi hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos engedélyezési eljárást. A polgári védelmi szakhatóság a következő építésügyi hatósági eljárásokban működhet közre:


 

  • Elvi építési engedélyezési eljárás
  • Építési engedélyezési eljárás
  • Összevont építésügyi hatósági eljárás.
  • Fennmaradási engedélyezési eljárás,
  • Használatbavételi engedélyezési eljárás.


 

1.2.1. Szakhatósági eljárás


 

Az eljárás során az eljáró szakhatóság hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálni köteles.


 

Az építésügyi hatóság az első- és másodfokú építésügyi hatósági eljárásaiban, a jogszabályban meghatározott feltételek esetén és szakkérdésben, kijelöli a szakhatóságot. Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.


 

Az építésügyi hatóság a szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás beszerzése érdekében az eljárás megindulását követően tíz napon belül megkeresi a szakhatóságot érintő, az állásfoglalás megadásához szükséges – a szakhatóság eljárására vonatkozó külön jogszabályban meghatározott példányszámú és tartalmú – melléklet, illetve dokumentáció egyidejű megküldésével. Amennyiben hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalással rendelkezik az ügyfél, akkor az érintett szakhatóságon nem kell megkeresni.



 

1.2.2.Hiánypótlás:


 

A hatáskör és illetékesség vizsgálatát követően haladéktalanul vizsgálni kell, hogy a benyújtott tervdokumentáció kielégíti-e a vonatkozó jogszabályban foglalt tartalmi elemeket. Ezt követően azokat részletesen át kell vizsgálni, hogy tartalmuk megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.


 

  • Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiányos, vagyis a vonatkozó jogszabályban előírt tartalmi követelményeket nem tartalmazza úgy a hatóság értesítése mellett az ügyfelet hiánypótlásra kell felhívni 8 napon belül.
  • Abban az esetben, ha a benyújtott dokumentáció a szakhatósági eljárás lefolytatásához szükséges érdemi elemeket megfelelő részletességgel nem tartalmazza, hiánypótlásra kell felszólítani az ügyfelet a hiányosság tudomásra jutást követően, melyből a hatóság is kap egy példányt.


 

A végzésnek tartalmaznia kell a hiánypótlás pontos jogszabályokon alapuló indokolását, és a hiánypótlás elmulasztásának jogkövetkezményeit. A hiánypótlásra benyújtandó dokumentációt két példányban kell megkérni, annak érdekében, hogy az engedélyező hatóság is értesüljön arról, hogy mivel kellett kiegészíteni az általa megküldött engedélyezési tervdokumentációt.



 

1.2.3. Helyszíni szemle:


 

A használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési eljárás során a szakhatósági állásfoglalás kialakításának érdekében a szakhatóságnak helyszíni szemlét kell tartani. A helyszíni bejárás előtt fel kell készülni a szemlére, ennek érdekében át kell tanulmányozni az engedélyezési tervdokumentációt, a módosított engedélyezésre vonatkozó dokumentációt, az időközben megtartott egyeztetésekről szóló jegyzőkönyveket, feljegyzéseket.


 

A helyszíni szemle során meg kell vizsgálni az engedélyezési eljárás tárgyát képező építményt, hogy az engedélyezési dokumentációknak, illetve a beruházással kapcsolatban kiadott engedélyeknek, vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lett-e kialakítva. Minden beépített termék, gép esetében az építtetőnek hitelt érdemlő módon igazolnia kell, hogy azok, illetve a beépítés, kivitelezés módja a vonatkozó jogszabályi, műszaki előírásoknak megfelelnek.


 

A hiánypótlásban megadott határidőn belül az ügyfél kérelemmel fordulhat a szakhatósághoz, hogy a megadott határidőre nem tudja pótolni a felhívásban foglaltakat, ezért új határidőt kér a hiánypótlás teljesítésére. A kérelem beérkezését követően a szakhatóság végzésben haladéktalanul megállapítja a hiánypótlás új időpontját, melyből a hatóság is kap egy példányt.


 

Amennyiben az ügyfél nem teljesíti a hiánypótlásban foglaltakat a megadott határidőig, úgy erről tájékoztatni kell az engedélyező hatóságot.


 

Ha a hiánypótlást követően sem megfelelő a benyújtott tervdokumentáció, úgy a szakhatósági állásfoglalás kiadását meg kell tagadni. A két példányban megküldött tervdokumentációt nem kell megküldeni az engedélyező hatóságnak.


 

A helyszíni szemle során, a helyszínen tapasztaltakról jegyzőkönyvet kell felvenni.



 

1.2.4. Szakhatósági állásfoglalás elkészítése:


 

  • az eljárást megelőzően vagy az eljárás során egyeztetés a tervezőkkel, építtetőkkel, kivitelezőkkel,
  • az egyeztetésekről jegyzőkönyvet vagy feljegyzést kell készíteni,
  • ha a benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció megfelelő,
  • a hiánypótlást követően válik alkalmassá a szakhatósági állásfoglalás kialakítására.


 

1.3. Szakhatósági állásfoglalás kiadása:


 

  • Engedélyezési eljárásban a szakhatósági állásfoglalást megkérheti az ügyfél vagy annak meghatalmazottja, illetve az engedélyező hatóság. Amennyiben az ügyfél közvetlenül a szakhatóságtól kéri meg a szakhatósági állásfoglalást, úgy két példány engedélyezési tervdokumentációt kell bekérni és a szakhatóság 15 napon belül előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki. A két példány tervdokumentációból az egyiket az ügyfél részére valamennyi oldalát lepecsételve a szakhatósági állásfoglalással együtt vissza kell adni, a másikat pedig az irattár részére kell átadni. Az engedélyező hatóság kérelmére 15 napon belül szakhatósági állásfoglalást kell kiadni.
  • Az elvi építési engedélyezési eljárást, az építési engedélyezési eljárást és az összevont építésügyi hatósági eljárást megelőzően megtartott egyeztetésen, amennyiben a rendelkezésre álló adatok alapján lehetséges, meg kell határozni a következőket:

    - terveznek-e jogszabálynak nem megfelelő műszaki megoldást, attól engedélyezhető-e eltérés,

    - azokat a kérdéseket, ahol a tárgyi ügyben a szakhatóságnak mérlegelési jogköre van.

     
  • Az összevont építésügyi hatósági eljárás során az építésügyi hatóság által összehívott tárgyaláson és helyszíni szemlén részt kell venni, és a hatóság által készített jegyzőkönyvben jelezni kell, hogy a szakhatóság a szakhatósági állásfoglalást nyolc napon belül megküldi a tárgyalást, illetve a helyszíni szemlét összehívó hatóság részére.
  • A két példányban megküldött tervdokumentáció és a hiánypótlásra megküldött dokumentumok egy példányának fedőlapját az állásfoglalás iktatási számával, keltezéssel, aláírással és a bélyegző lenyomatával látja el, illetve a dokumentáció többi tervlapját a bélyegző lenyomattal kell ellátni és a szakhatósági állásfoglalással együtt meg kell küldeni az engedélyező hatóságnak.



 

1.4. Az ügyfél által biztosított iratok


 

  • Az ügyfél a hatóság részére benyújtja a kormányrendeletben meghatározott dokumentumokat,
  • A hatóság hivatalból megküldi a szakhatóság részére a jogszabályban meghatározott, az ügy elbírálásához szükséges iratokat.


 

1.5. Eljárások menete


 

  • Az eljárások során a területileg illetékes I. fokú katasztrófavédelmi (polgári védelmi) szakhatóság hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni.
  • Amennyiben megállapítja hatáskörének hiányát, akkor az eljárást végzéssel megszünteti. Amennyiben illetékességének hiányát állapítja meg, úgy szintén végzéssel - az ügy összes iratával együtt - átteszi a megkeresést a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szakhatósághoz, és erről egyidejűleg tájékoztatnia kell a megkereső hatóságot.
  • A szakhatóság ügyintézőjének személyes feladata, hogy amennyiben személyével szemben kizárási ok merül fel, úgy azt haladéktalanul jelezze elöljárójának. Indokolt esetben az eljáró szakhatóság vezetője az ügyintézésre rendelkezésre álló tizenöt napos ügyintézési határidőt egy alkalommal maximum tizenöt nappal meghosszabbíthatja, és erről az ügyfelet és a megkereső hatóságot is értesíteni kell.
  • Amennyiben a szakhatóság megállapítja, hogy állásfoglalása jogszabályt sért, állásfoglalását az engedélyező hatóság határozatának vagy eljárást megszüntető végzésének jogerőre emelkedéséig egy alkalommal módosíthatja.
  • Az építési engedélyezési ügyben az engedélyező hatóság által kiadott és egy példányban a szakhatóságnak is megküldött határozatát meg kell vizsgálni, hogy befoglalták-e a határozathoz kiadott szakhatósági állásfoglalásban szereplő kikötéseket, és azok indokolását.
  • Amennyiben nem, vagy nem megfelelően tartalmazza a határozat a szakhatósági állásfoglalást, illetve a törvényben vagy kormányrendeletben előírt eljárásának mellőzése esetén a szakhatóság a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül egyeztetést kell kezdeményezzen a hatósággal, ennek eredménytelensége esetén a hatóság felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást kell kezdeményezni.
  • Ha a szakhatóság elutasító állásfoglalást küld az engedélyező hatóság részére, úgy az alapján csak elutasító határozatot hozhat a hatóság.
  • A jogerős építési engedély érvényességének lejárta előtt az ügyfél kezdeményezheti az engedélyező hatóságnál az építési engedély érvényességének meghosszabbítását. A szakhatóság a hatóság megkeresésére tájékoztatja a hatóságot arról, hogy az engedély megadásakor hatályos előírások változtak-e, vagy e változások az építésügyi hatósági engedély tartalmát érintik-e.
  • A használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési eljárás során a szakhatóságnak meg kell győződnie arról, hogy az eljárással érintett építmény kialakítása, a felhasznált épületszerkezetek, gépek, berendezések, megfelelnek-e az építési engedélyezési tervdokumentációnak, jogszabályi előírásoknak, betartandó hatósági engedélyekben foglaltaknak, alkalmasak-e a rendeltetésszerű, biztonságos használatra.


               

 

Széchenyi 2020 Kohéziós Alap