Települések polgári védelmi besorolása




A települések polgári védelmi besorolása
 

Az ország településeinek polgári védelmi besorolását (a továbbiakban: besorolás) minden év december 31-ig felül kell vizsgálni. A besorolásra a települési önkormányzat polgármestere tesz javaslatot, és azt változás esetén minden év október 31-ig megküldi a megyei, fővárosi védelmi bizottság részére.
A megyei, fővárosi védelmi bizottság egyetértése esetén a javaslatot változás esetén minden év november 30-ig terjeszti fel az önkormányzati és területfejlesztési miniszterhez.


A települések veszélyeztetettségének megállapítási szabályai

Veszélyeztetettség mértéke: a települést érintő, tervezhető károsító hatásoknak az összessége
Elégséges védelmi szint: azon tervezési, szervezési, irányítási és beavatkozási tevékenység, amely minimálisan szükséges ahhoz, hogy a veszélyeztetettség függvényében differenciáltan biztosítható legyen az élet és az anyagi javak védelme.

A besorolás alapját képező veszélyeztetettség mértékét a veszélyeztető tényezők komplex hatáselemzése alapján, a veszélyes anyagok felső küszöbértékének (SEVESO-II. Irányelv - további információk a Hatósági tájékoztatók menüpont alatt) figyelembe vételével kell megállapítani.


Az I. csoportba kell sorolni:

  • az atomerőmű 9 km-es, a kutatóreaktor 1 km-es körzetében lévő településeket,
  • azokat a településeket, amelyek területén - a meghatározott felső küszöbnél nagyobb mennyiségben - veszélyes anyagokat állítanak elő, használnak fel vagy tárolnak, amelyek környezetbe kerülése katasztrófahelyzetet idéz elő,
  • azokat a településeket, amelyek területén többfajta, egyenként nem I. csoportba sorolható veszélyforrás együttes hatása érvényesülhet, amely következtében komplex védekezést kell megvalósítani,
  • azokat a településeket, amelyek közigazgatási, infrastrukturális és ipari központ jellegük következtében, továbbá a közúti és vasúti közlekedésben betöltött szerepük alapján fegyveres összeütközés során közvetlen hatások által veszélyeztetettek,
  • az országhatártól számított 30 km-es sávon belül lévő településeket, amelyek területén veszélyes anyagokat előállító, felhasználó vagy tároló üzem működik, és katasztrófaveszélyeztetésük alapján a II. csoport 1. b) pontba tartoznának;
  • az olyan vízépítési műtárgyak körzetében lévő településeket, amelyeknél fegyveres összeütközés vagy terrorcselekmény következményeként elárasztás veszélye alakulhat ki.

A II. csoportba kell sorolni:

  • az atomerőmű által közvetetten veszélyeztetett (9-30 km közötti területen lévő) településeket,
  • azokat a településeket, amelyek területén olyan veszélyes anyagokat állítanak elő, használnak fel vagy tárolnak, amelyek üzemzavar esetén a közvetlen környezetben élő lakosság és anyagi javaira veszélyt jelentenek,
  • azokat az árvizek által veszélyeztetett településeket, amelyek az árvizek előfordulásának gyakorisága, valamint az árvízvédelmi műtárgyak aktuális műszaki-technikai állapota alapján indokoltak,
  • azokat a településeket, amelyek területén a veszélyes anyagok vasúti, közúti, vízi úti szállításával (tranzittárolással) kapcsolatos közlekedési csomópontok, átrakóhelyek találhatók.

A III. csoportba kell sorolni:

  • Azokat a településeket, amelyek a I-es és II-es csoportokba sorolt településeken lévő veszélyes anyagok környezetbe kerülése esetén a másodlagos hatások által veszélyeztetettek.

A IV. csoportba kell sorolni:

  • Az országhatártól számított 30 km-es sávon belül lévő valamennyi olyan települést, amely magasabb sorolási csoportba nem került.

A sorolással összefüggő egyes védelmi feladatokat - a fegyveres összeütközések által fenyegetett területeken - a veszélyeztetettség időszakában külön intézkedésre kell végrehajtani.