MoLaRi




Monitoring és Lakossági Riasztó Rendszer (MoLaRi)

Az iparban jelen lévő veszélyes anyagok tárolása, feldolgozása, felhasználása magában hordja a súlyos ipari balesetek kialakulásának kockázatát. Magyarországon ilyen súlyos ipari baleset még nem fordult elő, és hogy a kockázatot tovább csökkentsék az Európai Unió szabályaival harmonizáló jogszabályi háttér megalkotása vált szükségessé. Az uniós normákat (Seveso II. Irányelv) rögzítő veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló katasztrófavédelmi törvény a súlyos ipari balesetek megelőzését és a balesetek káros következményeinek csökkentését célzó intézkedéseket vezetett be hazánkban. A törvény a katasztrófavédelem feladatává tette a súlyos balesetek elleni védekezéshez kapcsolódó állami feladatok irányítását és azok ellátásának biztosítását.

A veszélyes anyagok körét kormányrendelet határozza meg – számos követelmény mellett –, amely a helyben tárolt, illetve használt mennyiség alapján külső és belső védelmi terv elkészítését írja elő. Bár a jogszabály is veszélyes üzemeket említ, a veszélyes anyagot használó üzem kifejezés a megfelelőbb, hiszen ezek az üzemek akkor jelentenek veszélyt a lakosságra, ha a mérgező anyagok a környezetbe kerülnek. Amennyiben egy üzemben baleset történik, a belső védelmi tervben meghatározottak szerint szükséges eljárni, vagyis a veszélyes anyagot az üzem területén kell tartani. A külső védelmi tervet a katasztrófavédelmi szervek segítségével az érintett önkormányzatok készítik el, amelynek elsődleges célja az emberek biztonságba helyezése. Az önkormányzat feladata továbbá, hogy a lakosságot tájékoztassa a veszélyes üzemről, a szükséges magatartási szabályokról, tennivalókról.
 

A fentebb említett szabályozókban előírt feladatoknak való megfelelés érdekében az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kezdeményezte egy olyan integrált rendszer (meteorológiai és vegyi monitoring, valamint lakossági riasztási rendszer - MoLaRi) kiépítését, amely megfelel a kor társadalmi és technikai elvárásainak. A hét milliárd forint összköltségű projekt 2012-ig kilenc megyében és a fővárosban 21 veszélyes ipari üzem környezetében valósul meg. A projekt első ütemében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében készült el a rendszer.

Megyénkben öt veszélyes ipari üzem környezetében 90 mérőszondát helyeztek el, amelyek veszély esetén a levegőbe került mérgező és robbanásveszélyes gázok koncentrációját mérik, és az adatokat továbbítják a megyei központba. Hét települést érintett a rendszer kiépítése, így Kazincbarcika, Sajószentpéter, Sajóbábony, Berente, Oszlár, Tiszapalkonya és Tiszaújváros településeken 31 riasztó szirénát szereltek fel.

 

A Monitoring és Lakossági Riasztó Rendszer legfontosabb feladata az alsó és felső küszöbértékű veszélyes üzemek által érintett települések lakosságának súlyos ipari baleset esetén történő azonnali tájékoztatása, riasztása, a lakosság védelmének növelése.

 
A rendszer három fő részből áll:

1. Vegyi monitoring és meteorológiai mérési pontok rendszere (meteorológiai állomások, gázérzékelők)
2. Kommunikációs és informatikai-adatátviteli rendszer
3. Lakossági riasztó és tájékoztató rendszer

A monitoring rendszer a veszélyes ipari üzem területén (a veszélyeztetett irányokban) és a veszélyeztetett települések határában kerül telepítésre. A mérőszondák által mért adatok a veszélyes ipari üzemben elhelyezett gyűjtőközpontokban (helyi központ) kerülnek gyűjtésre. Az adatokat az országos központban dolgozzák fel, az információkat innen továbbítják az érintett megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság ügyeletére. A veszélyes koncentráció elérését követően – a veszélyes ipari üzemmel történt egyeztetés után – történik a lakosság riasztása.

Több megyében működik már a MoLaRi rendszer, ahol „élő hang” mondja be, hogy mi történt és mit kell tenni. Ahol még nem kiépített a rendszer, ott a rendőrség, a polgárőrség, az önkormányzat autói járják a környéket és hangosbeszélőn tájékoztatják az embereket. Kedvező esetben csak annyit kérnek, hogy mindenki hagyja el az utcákat, menjenek be a házba, zárjanak be ajtót, ablakot, amíg a gázfelhő elvonul. Súlyosabb ipari baleset esetén meg kell kezdeni a lakosság kitelepítését.


Ma Magyarországon összesen 150 veszélyes ipari üzem működik, amelyek tevékenysége mintegy 130 ezer embert érint. A rendszert nem azért építették ki, mert nőtt az érintett települések veszélyeztetettsége, azt egyfelől az uniós irányelvekhez való alkalmazkodás, másrészt a lakosság hatékonyabb védelme, biztonságérzetének javítása indokolta. A külső védelmi tervekben, illetve a települési veszély-elhárítási tervekben a súlyos ipari balesetekkel kapcsolatos lakosságvédelmi döntések, intézkedések a rendszer működése esetén lényegesen rövidebb idő alatt hozhatók meg, ezáltal az emberi életben és egészségben okozott károk kockázata csökken.