Jogok és kötelezettségek a hatósági, szakhatósági eljárásban


2018.01.01-től érvényes új szabályozás értelmében a hatósági eljárások során az ügyfelet megillető jogok, illetve terhelő kötelezettségek Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban Ákr.) alapján:

  • az ügyfeleket a hatósági eljárásban megilleti a törvény előtti egyenlőség, a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog (Ákr. 2. §)
  • a nemzetiségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozó nemzetiségű ügyfelet megilleti az eljárás során a nemzetiségi nyelv használatának joga, a magyar nyelvet nem ismerő ügyfél – a fordítási és tolmácsolási költség előlegezése és viselése mellett kérheti, hogy a hatóság bírálja el az anyanyelvén vagy valamely közvetítő nyelven megfogalmazott kérelmét (Ákr. 20-21. §)
  • köteles az eljárás során jóhiszeműen közreműködni, a rosszhiszemű ügyfelet a hatóság eljárási bírsággal sújthatja és a többletköltségek megfizetésére kötelezheti, (Ákr. 6. § és 77. §)
  • köteles a hatóság felhívására nyilatkozatot tenni, adatot szolgáltatni, az ügy szempontjából jelentős adat valótlan állítása vagy elhallgatása esetén a hatóság az ügyfelet eljárási bírsággal sújthatja (Ákr. 63-64. § 77. §, 105. §)
  • ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat (Ákr. 13. §)
  • jogában áll – a jogszabályban meghatározott kivételekkel – az ügy irataiba betekinteni, azokról másolatokat, feljegyzéseket készíteni, azokra észrevételt tenni, az elírások kijavítását kezdeményezni, (Ákr. 33-34. §)
  • a hatósági eljárás tartama alatt a hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett adat ne kerüljön nyilvánosságra, ne jusson illetéktelen személytudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen (Ákr. 27. §)
  • a hatóság törvény eltérő rendelkezése hiányában jogosult az eljárás lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatok megismerésére és kezelésére. A hatóság az eljárása során – jogszabályban meghatározott módon és körben – jogosult az eljárás lefolytatásához szükséges védett adat megismerésére. (Ákr. 27. §)

Tájékoztatja a tanút jogairól és kötelességeiről:

  • a tanú köteles vallomást tenni (Ákr. 66. § (1) bek.)
  • ha ezen kötelezettségének nem tesz eleget, eljárási bírsággal sújtható (Ákr. 77. §)
  • tanúként nem hallgatható meg az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás, illetve védett adatnak minősülő tényről az, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól az arra jogosított szervtől vagy személytől (Ákr. 66. § (2) bek.)
  • a tanúvallomás megtagadható, ha a tanú az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója, ha vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, ha a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató, vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – a jogviszonya megszűnése után is –, és a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, továbbá a diplomáciai mentességben részesülő személy. (Ákr. 66. § (3) bek.)
  • a tanú, aki hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el, és az eljáró hatóság vele szemben büntető feljelentést tehet.