Hírek


Mezőkövesden is jártak a norvég partnerek
2014. május 08. 20:13
A norvég projekt harmadik napján a norvég delegáció a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) munkatársaival Mezőkövesdre látogatott, ahol elméleti és gyakorlati programok keretében ismerkedhettek meg a katasztrófavédelemhez kapcsolódó helyi feladatokkal.

A hazánkban tartózkodó norvég vendégeket elsőként Leskó György, a Magyar Polgári Védelmi Szövetség projektmenedzsere köszöntötte, majd átadta a szót Dr. Fekete Zoltánnak, a rendezvénynek otthont adó Mezőkövesd település polgármesterének, aki örömét fejezte ki, hogy a projekt keretében városukba látogattak a norvég vendégek és a katasztrófavédelem képviselői.

Ezután Lipták Attila, tűzoltó dandártábornok, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója mondott köszönetet azért, hogy a delegáció ezt a régiót választotta látogatása helyszínéül és a szakmai-gyakorlati bemutatók lebonyolítására. Véleménye szerint nagyon fontos a régió lakosságának folyamatos tájékoztatása a rájuk leselkedő veszélyforrásokról, továbbá a veszélytudatos életmód elsajátítása, hiszen az emberek ezeknek köszönhetően tudják majd megfelelő módon kezelni a veszélyhelyzeteket.

Elengedhetetlen az ifjúság képzése is, hiszen közülük kerülhetnek ki a jövő önkéntesei – ezt már dr. Endrődi István tűzoltó ezredes, a Magyar Polgári Védelmi Szövetség országos elnöke mondta, aki részletesen beszélt a lakosság és az önkéntesek felkészítésének fontosságáról, továbbá felhívta a figyelmet az ifjúság katasztrófavédelmi nevelésére, amelyet már középiskolás korban el kell kezdeni nemcsak elméleti, hanem gyakorlati szinten is.

Leskó György prezentáció keretében ismertette a Katasztrófavédelmi Intézményrendszer Helyi Szintű Kapacitásfejlesztése című projektet. Előadásában elmondta, hogy a válsághelyzet-kezelés rendkívül bonyolult, integrált össztársadalmi feladat, amelynek elengedhetetlen feltétele a meglévő rendszer folyamatos fejlesztése, a civil társadalom bevonása, valamint az erőforrás-menedzsment.

A kapacitás fejlesztésébe bevont civil szervezetek között szerepel a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tűzoltó Szövetség, a Polgárőr Szövetség és a Regionális Katasztrófa- és Polgári Védelmi Szövetség. Előadása során ismertette a közvetlen árvízi hatások elleni védekezés módszereit, és kitért a vízből való mentés feladataira is.

Ezt követően a delegáció megtekintette az önkéntesekből és hivatásosokból álló árvízi védekezési gyakorlatot, ahol közel harminc ember mutatta be a víz emelkedése során szükséges teendőket, például a homokzsákok megfelelő elhelyezését. Sor került továbbá egy víz által fenyegetett épület falának megtámasztására is gerendák segítségével, a munkát a tűzoltók végezték el.

Az őrsön történő látogatás során Endrődi István bemutatta a mentéstámogatási központot, majd elmondta, hogy itt zajlik katasztrófa esetén az önkéntesek felkészítése, valamint a munkavédelmi csomagok kiosztása, amelyek a mentésben résztvevő önkéntesek számára elengedhetetlen védőeszközöket tartalmaznak. Jelképesen a „norvég önkéntesek” is részesültek a csomagból, ezeket a helyszínen fel is próbálták.

Az előadásokat és a gyakorlatot követően a norvég delegáció és a katasztrófavédelem képviselői Egerszalókra látogattak, hogy megtekintsék a Laskó-völgyi víztározót. Mielőtt sor került volna a helyszínbejárásra, Simon Eszter, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság vízrendezési referense előadást tartott a víztározó rekonstrukciós munkálatairól. Mint elmondta, a fejlesztés forrását az Új Magyarország Fejlesztési Terv biztosította és a teljes rekonstrukció két év alatt, 2012-re készült el.

A rekonstrukció elsődleges célja a tározó további üzemképességének biztosítása, valamint az árvízcsúcs-csökkentő képesség helyreállítása volt. Mindemellett a kiemelt célok között szerepelt továbbá az 1981-ben átadott tározó állagromlásának megállítása, valamint ökológiai szempontból is hatékonyabb működés biztosítása.

Az előadást követően Bodolai Márk, az Egri szakaszmérnökség vezetője kíséretében a delegáció megtekinthette a víztározót, valamint annak gátján végigsétálva az ehhez tartozó részegységeket, amelyek a tározó működését biztosítják. Ezek az elemek, például az oldalbukós árapasztó zsilip, valamint az üzemi vízkivételi műtárgy rekonstrukciója, ugyancsak a projekt részeként valósultak meg. Ez utóbbi felelős a tározó előürítéséért, abban az esetben, ha a vízállás indokolja azt, továbbá öntözési funkciót is betölt, tette hozzá Bodolai Márk.

A továbbiakban szó volt arról is, hogy a víztározó megépítésének szükségességét a Laskó-patak szeszélyes vízjárása indokolta. A lefolyás-szabályzás eredményeképpen százharminc hektáros mesterséges tavat hoztak létre, amely mára a turizmus szempontjából is igen jelentős, hiszen egyre inkább előtérbe kerül a horgászat is.