Ket-et felváltó ÁKR megjelenése_2018.01.01.


2018. január 1-jén hatályba lépett az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) és egyúttal hatályát vesztette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.).

Az Ákr. még szélesebb körben biztosítja a tisztességes eljáráshoz való jogot, változtat az eljárási határidőkön, bizonyos esetekben a jogsértő módon szerzett bizonyítékok felhasználását is megengedi, szélesíti a közhírré tétel alkalmazásának körét, meghatározza a közigazgatási szerződés fogalmát valamint egyértelműen meghatározza, hogy a fellebbezés során milyen esetben lehet új tényekre hivatkozni.

 

Ügyintézési határidő

Az Ákr. szerint az ügyintézési határidő

a) automatikus döntéshozatal esetén huszonnégy óra,

b) sommás eljárásban nyolc nap,

c) teljes eljárásban hatvan nap.

Az ügyintézési határidőbe nem számít be

a) az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének és

b) - ha függő hatályú döntés meghozatalának nincs helye - az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének.

A változás indoka, hogy az objektív ügyintézési határidő bevezetése a törvényjavaslat megalkotásának egyik kitűzött célja. Az objektív határidőt csak a feltétlenül szükséges esetekben indokolt rugalmassá tenni, ezért – még a függő hatályú döntést nem generáló ügyekben is – csakis az ügyfél gondatlan vagy szándékos, az eljárás elhúzására irányuló vagy azt eredményező magatartása eredményezi az ügyintézési határidő nyugvását.

 

Közhírré tétel

Az elfogadott kódex szélesíti a közhírré tétel alkalmazásának körét. A kódexben meghatározott esetekben ugyanis nem csupán a határozatokat, hanem a végzéseket is ilyen módon szükséges közölni. Mindez hatékonyabb jogvédelmet biztosít, elsősorban a sok ügyfeles eljárásokban, vagy az azonnali beavatkozást igénylő esetekben (amelyekben egyébként is tipikusan ideiglenes intézkedés meghozatalának van helye). A több mint ötven ügyfél részvételével zajló eljárásokban azonban nem indokolt, hogy akár egy idézést is – főszabály szerint – közlemény útján is kelljen közölni, de amennyiben ezt az ágazat indokoltnak tartja, kiegészítő eljárási szabályként törvény vagy kormányrendelet lehetővé teheti.

A közlemény tartalmazza:

a) a döntés rendelkező részét és indokolásának kivonatát, valamint

b) azt a figyelemfelhívást, hogy a döntés a hatóságnál megtekinthető.

A közleményt a hatóság a hirdető tábláján, valamint a honlapján helyezi el.

 

Fellebbezés

A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott.