Égetés szabályai




A mezőgazdasági munkálatok és azzal párosuló tarló, aljnövényzet (száraz fű, avar) égetésével, valamint a tűzgyújtással, tűzgyújtási tilalommal és a mezőgazdasági hulladék égetésével összefüggésben az alábbiakról tájékoztatom:
 
A tűzoltóságok vonulási statisztikájában drasztikusan megemelkedett az ilyen tüzekhez történő vonulások és beavatkozások száma. Negatív tapasztalat, hogy a tűzvédelmi előírások be nem tartása, valamint az égetés jogszabályi környezetének nem ismerése jelentős nemzetgazdasági károkat okoznak. A helyi tűzmegelőzési propaganda munka hatékonysága érdekében az Igazgatóság összefoglalta az égetésre vonatkozó jogszabályi előírásokat.
 
 
Mikor van lehetőség az égetésre? – általános jelleggel TILOS!
 
A kérdéskör pontos megértésére külön kell választani a belterületen, illetve a külterületen történő égetés jogszabályi környezetét.
 A főszabály alól több jogszabály teszi lehetővé a növényi hulladék égetését, bizonyos feltételek teljesülése esetén!
 
A tűzgyújtással, tűzgyújtási tilalommal és a mezőgazdasági hulladék égetésével kapcsolatos jogi szabályozás kereteit a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) levegő védelméről szóló rendelkezései, továbbá a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: 306/2010. Korm. r.), vaéamint az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014 (XII. 5.) BM rendelet szabályozza.
 
 
1)      Belterületen - avar és kerti hulladék égetése

A 306/2010. Korm. r. 27. § (2) bekezdése alapján Hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék - az elemi kár kivételével - bármilyen okból kigyullad.”
 
A Kvt. 48. § (4) bekezdés b) pontja értelmében a települési önkormányzat képviselőtestülete önkormányzati rendeletben szabályozza a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályokat. Az önkormányzati rendeletben szabályozott időszakokról és feltételekről az önkormányzattól kell érdeklődni, mely nem lehet ellentétes a jogszabályi környezet rendelkezéseivel. Amennyiben a település önkormányzata nem rendelkezett önkormányzati rendeletben a belterületi égetés időintervallumáról, feltételeiről, akkor a kerti és növényi hulladék égetését az OTSZ 225. § (1) bekezdése értelmében azt   TILOS ÉGETÉSSEL MEGSEMMISÍTENI.
 
Kerti égetés tűzvédelmi szabályai:
  • kizárólag szélcsendes időben végezhető az égetés, ha feltámad a szél, annak erősségétől függően a tűzet azonnal el kell oltani,
  • a kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad égetni, ahol az égetés és annak hősugárzása a személyi és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz,
  • a tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni,
  • az öltözet a szabadtéri tűz tulajdonságaihoz igazodjék (kerülni kell a bő, lebegő ruházatot, a tűz közelségét),
  • a tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg eloltható. (lapát, kerti csapra szerelt locsolótömlő),
  • az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást meg kell szüntetni,
  • az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat semmilyen más kommunális, ipari eredetű, illetve veszélyes anyagot tartalmazó hulladékot.
         Kerti sütés szabályai:
  • kizárólag szélcsendes időben végezhető a sütés, ha feltámad a szél, annak erősségétől függően a tüzet azonnal el kell oltani,
  • akkora tüzet szabad csak rakni, amit a rendelkezésre álló eszközökkel, erőkkel el lehet oltani (legyen készenlétben víz, vödör, homok, lapát),
  • az összegyűjtött égetnivalót lehetőleg egy gödörben, vagy süllyesztett vashordóban, esetleg műszakilag megfelelően kialakított sütőhelyen kell elhelyezni, vagy körbe kell árkolni a tűzgyújtás előtt,
  • a sütőhely kialakításánál fogva a környezetére tűzveszélyt ne jelentsen (szakszerűen kivitelezett égéstermék elvezetés, éghető anyagtól mentes környezet),
  • a sütési hely megválasztásnál számolni kell a kedvezőtlenül változó széliránnyal, tovább tekintettel kell lenni arra, hogy a szél erősségének változása a láng nagyságát, irányát jelentősen befolyásolja, illetve a felröppenő nagy távolságra elszálló izzó zsarátnokokra,
  •  TILOS a tüzet őrizetlenül hagyni,
  • a gyerekeket ki kell oktatni a tűz veszélyeire (a parázzsal, tűzzel való pajkosság veszélyeire fel kell hívni a figyelmet és meg kell tiltani),
  • a szabadtéri főzéshez, sütéshez, grillezéshez használt eszközök stabilan kerüljenek megtelepítésre (a felboruló sütőhely égési sérülést okozhat, illetve a felboruló grillből a kiszóródó izzó faszén szintén gyújtási veszélyt jelenthet),
  • az égetés, sütés befejeztével a tüzet el kell eloltani, úgy hogy a tűz ne gyulladjon vissza, (a parázsló részeket vízzel le kell locsolni, vagy homokkal, földdel összefüggően le kell fedni és várni, amíg a teljes füstölgés, gőzölgés megszűnik.)
  • meg kell győződni arról, hogy nem maradt izzó, parázsló anyag, mert az tűzveszélyt jelent.
 
 
2)      Az égetés feltételei külterületre vonatkozóan
 
a)      Növényegészségügyi okból
 
A 306/2010. Korm. r. 27. § (3) bekezdése alapján a „lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos.
 
A védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról szóló 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 67/1998. Korm. r.) állapít meg speciális szabályokat. A 67/1997. Korm. r. 7. §-ának (4) bekezdése értelmében „az erdőterületen található védett növénytársulásokban a teljes talaj-előkészítés és a vágásterületen az égetés csak növény-egészségügyi indokból vagy természeti kár megelőzése, illetve elhárítása miatt végezhető.”
 
Tehát a 306/2010. Korm. r. 27. § (2) bekezdése általános jelleggel
  • megtiltja hulladék nyílt téri égetését,
  • valamint a (3) bekezdés a tilalmat kiterjeszti a lábon álló növényzet, tarló illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék (továbbiakban: növényi hulladék) égetésére is.
 
Továbbá az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 48. §-a alapján a növények és növényi termékek egyes károsítói behurcolásának, elterjedésének és felszaporodásának megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv fertőtlenítést, megsemmisítést rendelhet el, amelynek érdekében meghatározott szerek, eszközök, illetve eljárások alkalmazását előírhatja vagy betilthatja.
 
Az illetékes hatóság gyakorlatában előfordul, hogy a fertőzött növények maradványainak égetéssel való megsemmisítését elrendeli, de erről az ország egészére, vagy meghatározott területére kiterjedően intézkedik.
 
Erre a döntésre jelen időszakig intézkedés nem történt, ezért bárminemű növényi hulladék égetése TILOS!
 
 
b)      Természeti területen – gyep, nád
 
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 21. § (1) bekezdésének b) pontja szerint természeti területen a felügyelőség engedélye szükséges „a gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetéséhez.”
 
Mivel ez idáig a környezetvédelmi felügyelőség nem adott ki ilyen engedélyt, ezért jelen időszakban természeti területen is bárminemű növényi hulladék égetése TILOS!
 
 
c)      Erdőben és 200 m-es körzetében
 
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Etv.) az erdőben és annak kétszáz-méteres körzetében való tűzgyújtást és annak kivételeit szabályozza.
 
Az Etv. 65. § (1) bekezdése alapján „erdőben tűz gyújtására és fenntartására - az erre a célra kijelölt helyek kivételével - csak az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő tulajdonosa írásbeli engedélye birtokában levő személy jogosult.”
 
        A kivételek:
-        vágástéri hulladék égetése az erdőgazdálkodó által,
-        erre a célra kijelölt és tűzvédelmi szempontból megfelelő kijelölt tűzrakó helyen kialakított,
-        mészégető és faszénégető helyen.
 
Az Etv. 67. § (1) bekezdése alapján fokozott tűzveszély esetén az erdő határától számított kétszáz méteren belüli területre a miniszter - átmeneti időre - általános tűzgyújtási tilalmat rendelhet el.
 
Az Etv 65. § (5) bekezdése alapján „tilos tüzet gyújtani erdőben, valamint annak kétszáz méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon a fokozott tűzveszély időszakában.”
 
Tehát a tűzgyújtási tilalom elrendelése a kivételekre is vonatkozik!
 
Az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM 12. §-a az erdőterület vonatkozásában szabályozza az égetési feltételeket beleértve a tűzgyújtási tilalom időszakát is, melynek teljesülését az MgSzH területi szerve és az illetékes tűzoltóság ellenőrzi.
 
Amennyiben az égetés feltételei a fenti jogszabályi környezet illetve hatósági engedélyek alapján adottak, akkor az élet- és vagyonbiztonságot szem előtt tartva azt be kell jelenteni az I. fokú tűzvédelmi hatóságnak OTSZ 226. § (1) bekezdés alapján.
Az OTSZ 226. § (1) bejezdése értelmében Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet. 
 
Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelem minta LETÖLTHETŐ.   
 
Az égetés során az lábbi előírásait kell betartani:
  • A tarlóégetést a learatott gabonatáblákon úgy kell végrehajtani, hogy a tűzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen.
  • A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos.
  • Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel.
  • A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos.
  • A növényi hulladékok a hernyófészkeket és az arankafoltokat, csak a helyszínen szabad elégetni.
  • Tarló- vagy a növényi hulladékégetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
  • A tarlót, illetve az érintett szakaszokat az égetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani.
  • A fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani.
  • Tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni.
  • A tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal (ásó, ásólapát, lapát, szikracsapó) ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.
  • A tarló- vagy a növényi hulladékégetés célját szolgáló tüzet őrizetlenül hagyni tilos, és veszély esetén vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani.
  • A tarló- vagy a növényi hulladékégetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszer-számokkal stb. - meg kell szüntetni.