Autom tűz-és hibaátjelzés


A 2008. február 22-én megjelent Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet (továbbiakban: 2008-as OTSZ) 4. § (2) bekezdése már tartalmazta, a 2011. szeptember 6-án megjelent Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet (2011-es OTSZ) 138. § (7) bekezdése pedig fenntartotta azt az előírást, hogy a már üzemelő tűz- és hibaátjelző rendszereket legkésőbb 2013. március 1-ig a vonatkozó műszaki előírásoknak megfelelően át kell építeni.



Az OTSZ 138. § (1) és (7) bekezdése szerinti vonatkozó műszaki követelmény alatt alapvetően az EN 54-21 (Tűzjelző berendezések, 21. rész: Riasztás- és hibajelzés-átviteli készülék) honosított harmonizált szabvány és az abban hivatkozott további szabványok (az EN 50136-1-1 és EN 50136-2-1 szabványok (Riasztórendszerek. Riasztás-átviteli rendszerek és berendezések) hivatkozott részei) hatályos változatait kell érteni. A tűz- és hibaátjelző rendszerre az EN 54-21 honosított harmonizált szabvány „A” melléklete tartalmaz előírásokat (a szabványon alapuló táblázat mellékelve).

A vonatkozó műszaki követelményeknek való megfelelőséget – tehát azt, hogy a termék forgalmazható, beépíthető – a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Ttv.) 13. § (1) bekezdése alapján tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal lehet igazolni. Tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványnak elfogadható a Ttv. 4. § d) pontja szerint kijelölt vagy az Európai Bizottságnál bejelentett tanúsító szervezet által kiadott dokumentum (tanúsítvány), amely bizonyítja, hogy a tűz- és hibaátjelző berendezés, rendszer (beleértve az átviteli utakat is) megfelel a honosított harmonizált szabványban (EN 54-21) meghatározott tűzvédelmi előírásoknak.

Amennyiben a tűz- és hibaátjelző berendezés, rendszer már rendelkezik 2013. március 1-én is érvényes, olyan tanúsítvánnyal, amely igazolja, hogy a berendezés az EN 54-21 honosított harmonizált szabványnak megfelel, a berendezéssel kapcsolatban további teendő a 2011-es OTSZ 138. § (7) bekezdés vonatkozásában nincs.

Amennyiben a tűz- és hibaátjelző berendezésre, rendszerre nincs az EN 54-21 honosított harmonizált szabványnak való megfelelőséget igazoló tanúsítvány, két lehetőség van:

  • a meglévő berendezést, rendszert tanúsítják az EN 54-21 honosított harmonizált szabvány szerint,
  • a meglévő berendezést, rendszert lecserélik egy EN 54-21 honosított harmonizált szabvány szerinti tanúsítvánnyal már rendelkező rendszerre.

Azzal kapcsolatban, hogy egy már működő átjelzési megoldás (például: analóg beszédsáv feletti átvitel) megfelel-e a vonatkozó műszaki követelményeknek (EN 54-21, EN 50136-1-1, EN 50136-2-1), a tűz- és hibaátjelző berendezésre, rendszerre előírt vizsgálatok lefolytatása és az azok szerint kiállított iratok alapján állapítható meg. A vizsgálatok lefolytatására a Kijelölt Tanúsító Szervezetek (a BM OKF honlapján www.katasztrofavedelem.hu \ Tűzoltóság \ Tűzmegelőzés \ Piacfelügyelet \ Tanúsító szervezetek kijelölése menüpont alatt elérhetőek) vagy a Bejegyzett Testületek (Notified Body) jogosultak. A BM OKF egy tűz- és hibaátjelző berendezés, rendszer megfelelőségével kapcsolatban úgy ad felvilágosítást, ha rendelkezésre áll a rendszer megfelelőségét igazoló irat, és azzal kapcsolatban kétség merül fel.

Redundancia / duplikáció és rendelkezésre állás

A tűz- és hibaátjelzéssel kapcsolatban felmerül a redundancia / duplikáció kérdése (táblázat 3. oszlop), vagyis mennyi riasztásátviteli útra van szükség, amely összefügg a tűz- és hibaátjelző rendszer rendelkezésre állásával (táblázat 7. oszlop). Ezzel kapcsolatban az EN 54-21 „A” melléklete azt írja elő mindkét típusú átjelző berendezés esetén, hogy az „EN 50136-1-1:1998 6.4.1. szakaszának megfelelően”. Az EN 50136-1-1 6.4.1 pontja alapján egy riasztásátviteli rendszert akkor kell rendelkezésre állónak tekinteni egy vagy több interfészt érintő hiba esetén, ha:

  1. legalább egy riasztásátviteli út rendelkezésre áll a riasztórendszer egy interfésze és a riasztásfelügyeleti központ egy interfésze között, és az üzenetek adása és vétele ezen interfészen előírás szerint történik – vagyis nem fordulhat elő olyan hiba, amely megakadályozná a tűzjelzés legalább egy átviteli úton történő átjelzését az előírt rendelkezésre állás alatt –, vagy
  2. legalább egy riasztásátviteli út rendelkezésre áll a riasztórendszer egy interfésze és a riasztásfelügyeleti központ egy interfésze között, és az üzenetek adása és vétele az egyik elsődleges interfész mindkét oldalán előírás szerint történik, de hiba esetén a rendszer automatikusan átvált a redundáns interfészre.

A termék gyártójának vagy forgalmazójának kell megadnia, hogy a tűzjelző központhoz csatlakoztatott tűz- és hibaátjelző berendezés milyen interfészekkel (csatlakozó felületekkel) rendelkezik (EN 50136-2-1. szabvány MSZ EN 50136-2-1:2006 (Riasztórendszerek. Riasztásátviteli rendszerek és berendezések. 2-1. rész: Riasztásátviteli berendezések általános követelményei) 5.12.1. pontja alapján). Két darab átjelző berendezést – amelyeket együtt tanúsítottak arra, hogy hiba esetén az automatikus átváltás biztosított – csak abban az esetben kell alkalmazni, amennyiben egy átjelző berendezés nem elégíti ki az EN 50136-1-1 szabvány 6.4.1 riasztásátviteli rendszerekre vonatkozó előírásait, vagyis:

  • átjelzés céljára nem biztosított, a szabványnak megfelelő (táblázat) legalább egy működő riasztásátviteli út, vagy
  • hiba esetén a rendszer nem vált át automatikusan a redundáns interfészre.

A leírtak alapján, tehát a 2011-es OTSZ, illetve a hivatkozott szabványok nem írják elő az átviteli utak duplikálását, amennyiben a tűz- és hibaátjelző rendszer az EN 50136-1-1 szabvány 6.4.1. pont a) és b) i) pontjának együttesen megfelel.

A rendelkezésre állást az EN 54-21 „B” melléklet B4 pontja szerint az EN 50136-1-1 szabvány 6.4. pontja és az EN 54-21 „A” melléklete szerint kell igazolni.

Szolgáltatás és költségek

A vonatkozó műszaki előírásoknak megfelelő tűz- és hibaátjelző berendezés és rendszer kiépítése és üzemeltetése a távfelügyeleti tevékenységet végző szolgáltató feladata és kötelessége. A felügyelt létesítmények mindössze megbízzák a szolgáltatót, hogy a tűzjelző központ állandó felügyeletét távfelügyelettel biztosítsa, hogy ezt milyen jogszabálynak megfelelő módon oldja meg, az a szolgáltató felelősége. Arra vonatkozó jogszabályi előírás nincs, hogy a felmerült költségeket a távfelügyeleti szolgáltató hogyan viseli, átterheli azok egy részét a felügyelt létesítményekre (fogyasztókra) vagy nem.

Tűzátjelzés a tűzoltósági ügyeletre

Jogszabály kizárólag a 2011-es OTSZ 139. § (1) bekezdésében felsorolt létesítményekre ír elő kötelező tűzátjelzést a működési terület szerinti tűzoltóságot riasztó hírközpontba (tűzoltósági ügyeletre), más jogszabályi előírás, amely a tűzoltósági ügyeletre történő kötelező tűzátjelzést írna elő nincs. Tűzoltósági ügyeletnek megfelel minden, a katasztrófavédelmi igazgatóságok alárendeltségébe tartozó tűz- és hibaátjelzést fogadó központtal rendelkező (üzemeltető, felügyelő) ügyelet.

A jogszabályi előíráson túl az alábbi esetekben képzelhető még el közvetlen, kötelező tűzátjelzés a tűzoltósági ügyeletre:

  • tűzvédelmi hatóság az építésügyi eljárással összefüggésben tűzvédelmi szakhatóságként előírta,
  • tűzvédelmi hatóság a beépített tűzjelző berendezés létesítési engedélyezési eljárása során jogerős határozatban előírta, vagy
  • tűzvédelmi hatóság a beépített tűzjelző berendezés létesítési engedélyezési eljárása során olyan tervet engedélyezett, amely a tűzjelző központ állandó felügyeletét a tűzoltósági ügyeletre tervezte.

E három esetben a tűzoltósági ügyeletre történő tűzátjelzést csak tűzjelző berendezéssel kapcsolatos tűzátjelzésre vonatkozó új engedélyezési eljárás lefolytatásával lehet módosítani, a jogszabály által felsorolt esetekben (2011-es OTSZ 139. § (1)), a jogszabály esetleges módosításáig oly módon sem. A távfelügyelet módosítása során minden esetben vizsgálni kell, hogy történt-e tűzátjelzésre kötelezés a tűzoltósági ügyeletre.

A jogszabályi kötelezéssel együtt felsorolt négy eseten felül minden más tűzoltósági ügyeletre történő tűzátjelzés önkéntesen történik.

A 2011-es OTSZ 139. § (1) bekezdése szerinti létesítmények esetén az automatikus tűzátjelzést a tűzoltósági ügyeletre ki kell alakítani, amennyiben a tűzátjelzés fogadása a vonatkozó műszaki követelmények szerint megoldott (2011-es OTSZ 139. § (3) bekezdés), vagyis a tűzoltósági ügyelet által felkínált és alkalmazott átjelző berendezés és rendszer megfelel az EN 54-21 szabványnak.

A tűzoltósági ügyeletre történő automatikus tűzátjelzés elképzelhető oly módon is, hogy az állandó felügyelet (távfelügyelet) egy diszpécserszolgálatnál van, ahonnan csak a tűzátjelzés továbbítása történik a tűzoltósági ügyeletre. A diszpécserszolgálat és a tűzoltósági ügyelet közötti tűzátjelzés továbbítást a 2011-es OTSZ 139. § (2) bekezdése szerint automatikus és felügyelt kapcsolaton keresztül kell megvalósítani.

A 2011-es OTSZ 139. § (1) bekezdése szerinti létesítmények esetén egyeztetések során kell tisztázni a kötelező automatikus tűzátjelzés kialakításának módját a tűzoltósági ügyeletre, és abban az esetben is meg kell valósítani az automatikus tűzátjelzést, ha a létesítmény tűzjelző központjához felszerelt EN 54-21-es szabványnak megfelelő, egy diszpécserszolgálatra a jelzéseket már továbbító átjelző berendezés és a tűzoltósági ügyelet EN 54-21-es szabványnak megfelelő átjelző rendszere nem kompatibilis egymással.

Tűzvédelmi hatóság által kötelezett tűzoltósági ügyeletre történő tűzátjelzés megvalósítása esetén az automatikus tűzátjelzés kialakításának módját egyeztetések során kell tisztázni.

Amennyiben a tűzoltósági ügyelet helyszíne megváltozik (2011-es OTSZ 139. § (4), az új helyszínre 90 napon belül kell az automatikus tűzátjelzést biztosítani, amennyiben a tűzoltósági ügyelet képes azt fogadni, ellenkező esetben a tűzjelző központ állandó felügyelete más, jogszabálynak megfelelő (2011-es OTSZ 164. §) módon is megoldható (helyszíni állandó felügyelet, távfelügyelet a létesítményen belül, vagy kívül).

Önkéntesen létesített tűzjelző berendezések távfelügyelete

Önkéntesen – nem jogszabályi, vagy hatósági kötelezés alapján – létesített beépített tűzjelző berendezések esetében, amennyiben a tűzjelző központ állandó felügyeletét távfelügyeletre történő tűz- és hibaátjelzéssel oldják meg, az átjelző berendezésnek és rendszernek meg kell felelnie a felsorolt előírásoknak (2011-es OTSZ, EN 54-21, EN 50136-1-1, EN 50136-2-1).

 

Jogszabályi háttér

Adatlap távfelügyeleti tevékenység bejelentéséhez